A mai rohanó világunkban sajnos az étkezéseinken isátrobogunk, mint egy gyorsvonat. Pedig nagyanyáink melegen ajánlják, hogyszánjunk kellõ idõt az étkezésre és tegyük azt rituálévá.
Egy mai moderncsaládban azonban se idõ, se alkalom nincs arra, amikor együtt van a család éskellõ figyelmet kap az étkezés. Talán egyedül a vasárnapi ebédek azok, amikor senki sem rohan, és békésen el lehet fogyasztani a fogásokat, és élvezni lehetaz ízeket.
A President kutatása szerint a britek átlagosan napi 39 percet szánnak evésre egy teljes nap folyamán köszönhetõen a fokozotttempónak, amiben élnek.
Részletesebben megnézve egy brit olyan 7 percet tölt areggelije elfogyasztásával, és körülbelül 13 perc alatt végez az ebédjével (ülegy dolgozóasztal mögött és megeszik egy szendvicset).
A kutatás eredményeiszerint a brit nõk például a rohanó életvitel mellett teljesen kihagyják a fõétkezést az életükbõl, vagyis nem ebédelnek.
A felnõttek 75%-a egyfajta feladatként, rutinként tekint azevésre a felmérés eredményei szerint.
Ez több szempontból problémát jelent,hiszen éppen ebben a nagy rohanásban jelentene támpontot és segítséget a regenerálódásban az, ha az ember több idõt és figyelmet szentelne az étkezéseink,amik megszakíthatnák a fokozott tempót és igénybevételt.
A másik probléma, hogyígy elvész az a természetes érzékelés az emberben, hogy mennyi étel is esik jólneki, mennyire éhes, mennyi ételre van szüksége, egyszerûen elvész a kapcsolata jóllakottsággal.
Olyannyira veszélyes lehet ez utóbbi, hogy az emberek gyakran túleszik magukat, hiszen nem szánnak semmi figyelmet az étkezésre ahogyan arról a kutatásban résztvevõk közel 50%-a nyilatkozott.
Ezzel a rosszszokással viszont elindul a hízás folyamata a feleslegesen elfogyasztotttápanyagok következtében, és nagyon megterhelõ folyamatot él át a szervezet.
Dr. Richard Woolfson, a kutatást vezetõ pszichológus kihangsúlyozta, hogy mind a fizikális mind a mentális egészség érdekében idõt és figyelmet kell szánni az étkezésnek, és meg kell adni annak szertartásos jellegét, és ezzel elkerülhetõaz elhízás is.
Hiszen ha nem figyelünk az evésre, arra sem figyelünk, hogy mennyit eszünk, és a végén csodálkozunk, hogy milyen gyorsan nõ a ruhaméretünk.
